A mell - nem csak apaszemmel
Várszegi Viktória
2009. február 15.

Mi ebből általában még nem sokat érzékelünk. Azon kívül, persze, hogy párunk - hirtelen, számunkra egyelőre érthetetlen okok miatt - a közelébe sem enged minket. Esetleg már attól feljajdul, ha ránézünk.

Mi pedig egyre többet nézünk rá. Mert lassan, mindenféle látható beavatkozás és plasztikai segítség nélkül párunk amúgy is lenyűgöző mellei egy, két, három számmal nagyobbá és teltebbé válnak, bőre mintha még finomabb, selymesebb, rugalmasabb lenne, hogy képtelenség nem a dekoltázsán felejteni a szemünket. És ahogy egyre kívánatosabbá, úgy válik egyre elérhetetlenebbé is. Létezik ez?

Fájdalmas kebelcsoda


Bármilyen szomorú, tudomásul kell vennünk, a végbemenő változások nem a mi kedvünkért történnek. A kismama szervezete megkezdte a felkészülést jelenlegi legfontosabb feladatára: az utód táplálására, a tejtermelésre. Szemünk gyönyörködhet, de kezünknek általában még várnia kell - körülbelül a második harmad kezdetéig.

Mert eleinte bizony fájdalmas lehet ez a felkészülés. A mell mirigyszövete átalakulóban van, s a nem elhanyagolható hormonális változások miatt is feszül, duzzad. Egyre több zsír és víz raktározódik el, s amíg a szervezet folyadékterei nem bővülnek ki, vagyis a szövetek még nem elég lazák ehhez a folyamatos "bővüléshez", nagyon feszülnek. Bővül a mell vérellátása is, a tejjáratok kitágulnak, megnagyobbodnak a tejmirigyek sejtjei.

Itt jön aztán a következő furcsaság. Párunk, aki eddig esetleg csak a divatlapokban nézegette a melltartókat, de valójában sosem hordta őket, soha nem tapasztalt melltartóvadászatba kezd. Nehogy megpróbáljuk lebeszélni új hóbortjáról! A fokozott raktározással járó súlynövekedés a kötőszövetet is megterheli, mert a mellmirigyek önmagukban nem tartalmaznak izomszövetet. Ha aztán a kötőszövet vagy a mell függesztőrendszerét meghatározó kollagénrostok megnyúlnak, láthatóvá válnak a rettegett terhességi csíkok (striák).

Sok függ persze az egyéni alkattól, adottságoktól is, ki mennyire sikeresen tud küzdeni a csíkok ellen, de két dolog biztos. Először is: mindig érdemes próbálkozni, már a kezdetektől. Másodszor: mi is tudunk segíteni ebben. Ha engedi.

A fájdalom elmúlik, az érzékenység marad!

A második harmadtól kezdve valószínűleg engedni fogja. Örömmel. A megfelelően kiválasztott terhességi melltartó mellett (ha talál ilyent, vegyünk neki belőle legalább hármat) ugyanis a csíkok egyik legjobb ellenszere lehet a napi (akár többszöri) olajos vagy gyógykrémes masszírozás, ápolás. (Ma már sok helyen kaphatók kifejezetten terhességi csíkok elleni krémek, gélek.) Ezt a feladatot nyugodtan átvállalhatjuk tőle.

A második harmadra a változások okozta fájdalom általában csökken, a "megmaradt" érzékenység viszont lehetővé teszi, hogy párunk is élvezze, talán saját maga számára is meglepő módon érintésünket. (A fájdalom sok esetben rövid időre visszatér, ahogy a szülés ideje közeledik. De ezzel ilyenkor ne foglalkozzunk.)

Nincs "recept"

Megint csak: általában. Minden terhesség egyedi és megismételhetetlen. A "második harmad" kifejezés nem azt jelenti, hogy előtte egy héttel semmit, attól a naptól kezdve mindent lehet. A "kommunikáljunk!" törvénye, ha lehet, fokozottan érvényes ebben az időszakban. Tudassuk párunkkal vágyainkat, és kérjük meg, ő is jelezze, mikor mi esik jól - esetleg rosszul - neki. Ha meg tudunk (merünk) beszélni jót is, rosszat is, közelünkbe sem fog férkőzni az oly sokakat foglalkoztató kérdés: létezik-e szex a várandósság alatt?

Forrás: origo

Kapcsolódó cikkeink