A mostani vizsgálatból viszont az derül ki, hogy létezik egy igen korán bezáródó ablak, egy olyan periódus, amikor a vitaminhiány vagy pótlás lényegi változást jelenthet a gyerek egészségi állapotában.

A korai tápanyagbevitel, akár még méhen belül, akár a megszületés után, lényegileg megváltoztatja a későbbi gyerekkori asztma kifejlődésének rizikóját, állítják a The American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine című szaklap cikkének szerzői. A skóciai Aberdeen egyetem által a vizsgálatba bevont 1800 terhes nő táplálkozásáról feljegyzést készítettek a kutatók, majd a tőlük vett vérmintában megmérték - többek között - az E-vitamin szintjét.

A terhesség folyamán nyomon követték a táplálkozást, a tápanyagbevitelt, majd vérmintát vettek a szülés után mind az anyától, mind a csecsemőtől. A gyerekek ötödik születésnapja előtt ismét jelentkeztek a kutatók, s kikérdezték a családot, milyen betegségei voltak a gyereknek, előfordult-e nehézlégzés, vagy diagnosztizáltak-e nála asztmát. Feljegyezték étrendjét és 800 gyereknél légzési tesztet végeztek a kórházban.

Az anya terhesség alatti C-vitamin, béta karotin, magnézium, réz, vagy vas bevitele és a gyerek olyan jellegű problémái, mint nehézlégzés, asztma, ekcéma vagy szénanátha között a kutatók nem találták összefügést. Viszont úgy találták, hogy a legtöbb E-vitamint fogyasztó anyák gyerekeinél volt a legkisebb kockázata a nehézlégzés, asztma kialakulásának.

Ugyancsak jótékony összefüggés mutatkozott a magasabb cinkbevitel esetén is. A tanulmány szerint a terheseket gondozó orvosoknak - a fentiek tudatában - szorgalmazni kell az E vitamin tartalmú élelmiszerek, bizonyos növényi olajok, a búzacsíra, a dió fogyasztását, illetve szükség esetén gondoskodni kell a tablettás vitaminpótlásról is.