Császármetszés: tények, amelyekről ritkán esik szó
Várszegi Viktória
2014. január 20.

A világszerte tapasztalható tendenciáknak megfelelően Magyarországon is emelkedik a művi beavatkozások száma, jelenleg nagyjából 35-40 százalék körülire tehető az általános császármetszési arány, holott a WHO hivatalos ajánlásai mindössze 10-15 százalékot propagálnának – a beavatkozás létjogosultsága körüli vita újra és újra fellángol.

Alábbi cikkünk nem próbál állást foglalni a kérdésben, mindössze bizonyos tényeket kíván megemlíteni, melyek jó eséllyel megmagyarázzák, miért válhatott ennyire gyakorivá az eljárás. Az összehasonlítás nyilván nem teljes, a beavatkozás kétségtelen kockázatairól ezúttal nem esik szó - írásunk pusztán azokra az információkra szorítkozik, amelyek valamelyest érthetőbbé tehetik az emelkedő császármetszési rátát.

Fotó: Bigstock

Amiről ritkán esik szó...

Tény: az orvostudomány valóban hatalmasat fejlődött a szülészeti beavatkozásokat illetően.

A ma érvényben lévő WHO-ajánlások 10-15 százalékos császármetszési arányt propagálnak, erről sokan tudnak, az viszont kevésbé közismert, hogy ez a javaslat még 1985-ben(!) született - 20-25 évvel ezelőtt meg is feleltek ennek az elvárásnak a szülészeti statisztikák.

Elektív (programozott) császármetszés gyakorlatilag nem létezett, vészhelyzetben, sürgősséggel hajtották végre a beavatkozásokat, melyek kétségtelenül kockázatosnak minősültek, épp ezért csak a legvégső esetben döntöttek a művi befejezés mellett az orvosok. Az operációkat kivétel nélkül altatásban végezték, ebből adódóan magas volt a rizikója a méhfal műtét közbeni sérülésének (átfúródásának), ez pedig egyet jelentett a méh elvesztésével. Továbbá – mivel más technika nem állt a rendelkezésre – hosszanti irányban átvágták a teljes hasfalat, amely rossz esetben szintén súlyos szövődményeket vonhatott maga után. Mindezek következtében a császármetszés valóban a nagy és kockázatos hasi műtétek sorába tartozott, és akkoriban ezt nem is kérdőjelezte meg senki.

Tény: egyre inkább kitolódik az első gyermek vállalásának időpontja, emellett sokat fejlődött az in vitro fertilizációs eljárás, illetve a sikeres lombik-terhességek aránya is megemelkedett az utóbbi időben.

Az előrehaladottabb életkor önmagában is növeli a császármetszés rizikóját, nem beszélve a növekvő arányú mesterséges megtermékenyítéssel létrejövő terhességről, és a fejlett magzati diagnosztikai módszerekről, amelyek lehetővé tették, hogy olyan babákat is kihordjon az édesanyjuk, akik 15-20 évvel ezelőtt meg sem születhettek volna.

Tény: a császármetszés alatti anyai halálozást gyakorlatilag nem lehet megbecsülni, a tragédia hátterében jellemzően társuló anyai betegségek állnak, nem pedig maga a beavatkozás.

Mára a tervezett (programozott) császármetszés a spontán hüvelyi szülés összehasonlításában nincs különbség. Ez utóbbi állítás kizárólag az elektív császármetszések esetében helytálló, az összes császármetszés tekintetében, a sürgősségi műtétekkel is számolva magasabb az anyai halálozási statisztika, mint a spontán szüléseknél - sürgősségi császármetszést ugyanis eleve azért hajtanak végre, mert valamilyen nem várt, súlyos szövődmény lépett föl, ami önmagában is komoly rizikó!

Tény: a beavatkozás következtében csökken a magzati szülési sérülések száma.

A műtéti úton világra segített babáknál nem kell számolni a tipikus születési sérülésekkel (pl. kulcscsonttörés), de ami ennél is fontosabb, nullára csökken az olyan súlyos szülési szövődmények kockázata, mint a magzati oxigénhiány, az újszülöttkori vérmérgezés vagy az agyvérzés. A baba szempontjából mindössze akkor lehet veszélyes a műtét, ha idejekorán, azaz a betöltött 38. hét előtt hajtják végre.

Császármetszés - videó:

Figyelem, 18 ÉV FELETTI TARTALOM! A fentebbi képsorok alkalmasak lehetnek a nyugalom megzavarására!

A cikk nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot. A közölt tartalom mindössze általános tájékoztatás, nem használható egészségi problémák, betegségek diagnosztizálására vagy gyógyítására. Nem vállalhatunk semmilyen felelősséget azzal kapcsolatban, hogy olvasóink hogyan használják fel a webhelyen közölt információkat.

Kis kép: Bigstock

Kapcsolódó cikkeink