A PCOS (policisztás ováriumkép) az egyik leggyakoribb meddőségi ok: a szülőképes korú nők mintegy 5-10 százalékát érinti, de egyes feltételezések szerint ennél is elterjedtebb a probléma. A betegség kialakulását az öröklött genetikai hajlamon kívül az életmód, illetve ezen belül az étrend is befolyásolja - áll a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének hírlevelében.

A gyermektelenséghez vezető rendellenesség számos tipikus – mégis megtévesztő – tünetet produkál:
- akne;
- hajhullás, ritkán kopaszodás;
- férfias típusú, különösen hasra, deréktájra lerakódó súlyfelesleg;
- szintén férfias típusú, idővel egyre erősebb nemkívánatos szőrnövekedés (has, mellbimbók környéke, keresztcsont, esetleg arc);
- menstruációs ciklus zavarai, peteérési problémák, elmaradó vérzés.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fentebbi tünetek előfordulása igen változékony; az aknés, zsíros bőr, illetve a nemkívánatos szőrnövekedés, hajhullás gyakori velejárója a PCO szindrómának, de a hízás – a közkeletű elképzeléssel szemben – csak minden harmadik-negyedik páciensnél jellemző.

Bár a panaszok csak serdülőkortól jelentkeznek, a betegség sokkal hamarabb, illetve élethosszig fennáll. PCO szindrómára kell gyanakodni, ha a három kritérium közül legalább kettő jelen van:
1. menstruációs ciklus zavara, illetve peteérési problémák;
2. a férfihormon magas arányára utaló tünetek (pl.: férfias típusú hízás, hajhullás, kopaszodás, szőrösödés);
3. policisztás ováriumkép.

A PCO szindróma sajnos nem gyógyítható, de egészséges életvitel, megfelelő táplálkozás, elegendő testmozgás, illetve – amennyiben szükséges – gyógyszeres kezelés segítségével kordában tartható.

Táplálkozási aranyszabályok:

1. Étkezzünk rendszeresen (2-3 óránként), naponta 5 alkalommal.
Az egy napra javasolt szénhidrátmennyiség több étkezésre való szétosztásával az egy-egy étkezés során elfogyasztott mennyiség csökken. Ezzel megelőzhető az inzulinrezisztenciában szenvedőkre jellemző, hirtelen fellépő édesség iránti vágy is.

2. Figyeljünk oda az egyszerre elfogyasztott szénhidrát-mennyiségre.
A reggelit semmiképp ne hagyjuk ki. A nap folyamán ebédre fogyasszuk a legtöbb szénhidrátot, ezt kövesse a vacsora, majd a reggeli és végül a kis étkezések szénhidráttartalma.

3. Részesítsük előnyben az alacsony glikémiás indexű (GI) táplálékokat.
A glikémiás index azt mutatja, hogy hogyan reagál a vércukorszint egy adott ételfajta adott mennyiségének elfogyasztására. magasabb GI-értékű táplálék elfogyasztása nagyobb vércukorszint-kiugrást okoz.

A glikémiás indexet növeli a hántolás, a pelyhesítés, a puffasztás, az aprítás, a turmixolás, a reszelés, valamint a szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele, emiatt például kevésbé javasolt a gyümölcslé, mint a nyers gyümölcs. Csökkenti viszont, ha egy tápláléknak nagy az amilóztartalma: például a basmati rizsnek alacsonyabb a GI-értéke, mint a jázminrizsnek, mivel több amilózt tartalmaz. Ugyancsak csökkenti a GI-értéket a rövid ideig tartó párolás, hirtelensütés, hőkezelés: ily módon az "al denté-re" főzött tésztának kisebb a vércukoremelő képessége, mint a túlfőzöttnek. Általában elmondható, hogy annál alacsonyabb a GI-érték, minél kevésbé dolgozunk fel egy nyersanyagot, így a burgonyapüré helyett inkább a petrezselymes burgonyát részesítsük előnyben.

4. Csökkentsük a cukor fogyasztását.
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket.

5. Mérsékeljük a napi összes zsiradékfogyasztást.
Válasszunk alacsony zsírtartalmú alapanyagokat, hagyományos rántás helyett kefires, tejes habarást készítsünk, az ételeket pároljuk minimális mennyiségű olajat felhasználva, bő zsírban vagy olajban való sütés helyett pedig használjunk alufóliát, sütőzacskót!

6. Növeljük az étkezések rosttartalmát.
Az étkezések során bevitt nagyobb mennyiségű rost (zöldség, salátafélék, teljes kiőrlésű gabonafélék), képes a cukrok felszívódását jelentősen lassítani, így a vércukorszint-emelkedést mérsékelni. Ennek érdekében részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket, fogyasszunk minél több étkezéshez zöldséget (amikor lehet, nyers formában), az ételek lazításához pedig rizs és zsemle helyett használjunk például barnarizst, zabpelyhet, búza- vagy zabkorpát!

7. Csökkentsük a napi elfogyasztott só mennyiségét.
A magyar nők az ajánlott mennyiség (napi 5 g, ami egy teáskanálnyinak felel meg) több mint kétszeresét fogyasztják.

8. Figyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelre.
Ahhoz, hogy a megnövelt rostbevitel ne okozzon székrekedést, legalább napi 2 liter folyadékot kell elfogyasztani. Fontos szem előtt tartani, hogy 1 dl tej 5 g, míg egy átlagos, 100 százalékos gyümölcslé 10 g szénhidrátot tartalmaz, ezért szomjoltásra a víz a legalkalmasabb.

9. Ügyeljünk a folsavbevitelre.
A PCOS kezelésére gyakran alkalmazott metformin hatóanyagú gyógyszerek csökkentik a folsav felszívódását, ezért javasolt a folsavban gazdag ételek gyakori étrendbe iktatása. Ilyen étel például a búzacsíra, a csirkemáj, a szárazbab, a cékla, a spenót, a kelkáposzta, a spárga vagy a kelbimbó. Fogyasszunk rendszeresen kis mennyiségű, nem sózott mandulát.

10. A mandula jótékony hatással lehet az inzulinrezisztenciára.
Fogyasszunk rendszeresen kis mennyiségű, nem sózott mandulát.

Szerző: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége – Babásmamás.hu