Az, hogy ki mennyit hízhat, alapvetően a várandósságot megelőző testsúlyán múlik, azonban a gyors, nagyarányú súlygyarapodás mindig veszélyes, elsősorban a terhességi cukorbetegség/magas vérnyomás kialakulásának magasabb kockázata miatt.
Többletenergiára csak a terhesség középidejétől, leginkább utolsó harmadától fogva lesz szüksége a babának, ráadásul ilyenkor sem sokra; ezekben a hónapokban is csak mindössze 10-12 százalékkal emelkedik a napi energiaszükséglet.
A megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagokra (vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre) viszont állandó az igény:
- fehérjékből 20, folsavból 30, B2 vitaminból 36-40, kalciumból 30, jódból 15, cinkből 25 százalékkal magasabb;
- vasból pedig a babavárást megelőző időszak kétszerese a kismama napi szükséglete!
Korábban 10-12 többletkilogrammot engedélyeztek az orvosok, manapság a várandósság előtti súly függvényében határozzák meg mindezt; a gyakorlatban ez annyit tesz, hogy egy karcsú, filigrán testalkatú kismama többet, míg teltebb társai valamivel kevesebbet hízhatnak az átlagosnál.
Az, hogy milyen gyorsan nyerjük vissza eredeti súlyunkat, nagyban függ a felszedett kilók minőségétől – vagyis ha a kelleténél több zsírpárnát gyűjtöttünk, testsúly is nehezebben normalizálódik, de ha a felszedett kilók nagyobbik része a babával és "tartozékaival" (méh, magzatvíz, méhlepény, vizesedés, stb.) függ össze, viszonylag könnyű lesz eltüntetni a felesleges kilókat.
Megjegyzendő, hogy a hirtelen, kampányszerű fogyás senkinek sem tesz jót; a hosszú évek/hónapok alatt lerakódott zsírpárnákban méreganyagok is raktározódnak, gyors felszabadulásuk a baba és a mama egészsége szempontjából egyaránt káros, a zsírpárnákból felszabaduló mérgek az anyatejben is kiválasztódnak.
A szülés utáni hetekben nem szabad diétázni, leghamarabb a 3 hónapos növekedési ugrás után lehet kezdeni a fokozatos életmódbeli változtatásokat:
További tippek:
Cikkünk tájékoztató jelleggel íródott, nem minősül orvosi szakvéleménynek, illetve nem pótolja a szakorvosi vizsgálatot!