Az eltérés oka lehet helyi irritáció, nem HPV-s fertőzés, alacsony kockázatú HPV fajta vagy akár a sejtminta preparálásában vétett hiba. A különféle lehetőségek kizárása érdekében a rendellenes kenetvizsgálati eredményt mutató nőket gyakran megkérik a vizsgálat megismétlésére. Az abnormális eredmény legtöbb nem jelentős oka csak rövid ideig áll fenn, így ezeket a kenetvizsgálat néhány hónappal későbbi megismétlése kiejti.

De még az is ritkán jelenti a rákbetegség közelségét, ha az eredmény ismét rendellenes. Az esetek túlnyomó többségében a valóban rendellenes kenetvizsgálati eredmény preinvazív betegség miatt jelenik meg, nem magában az invazív betegség miatt. A további vizsgálatok, például a kolposzkópia és a biopszia segítheti a rendellenesség értékelését és az esetleges rosszindulatú sejtek eltávolítását. Amennyiben további kezelést javasolnak, a paciens és kezelőorvosa általában több lehetőség közül választhat és van is ideje azok megfontolására.

Mi van akkor, ha tartósan rendellenes kenetvizsgálati eredményt mutató nő nem kap kezelést? Ez a helyzet a fejlett országokban nagyon valószínűtlen, hiszen itt a fent ismertetett utógondozási intézkedések a szabványos gyakorlat részét képezik. De még ha fel is tesszük, hogy ismételt rendellenes kenetvizsgálati eredményt követően egy nő nem részesül kezelésben, az esélyek még mindig az ő oldalán állnak, mivel minden négy méhnyaki elváltozási esetből csupán egy válik rákossá, ha elhanyagolják. A kezelés szinte mindig sikeresen előzi meg a méhnyakrákot, ha a rendellenes sejteket időben megtalálják.

Ez a roppant hatásos védelmi rendszer azonban csak akkor működhet, ha mindegyik nő maga vállal felelősséget az első lépés megtételéért, rendszeres kenetvizsgálat végeztetésével. A Nemzeti Rák Intézet szerint az újonnan diagnosztizált méhnyakrákkal rendelkező nők mintegy fele soha nem esett át kenetvizsgálaton, további 10% pedig az elmúlt öt évben nem esett át ezen a vizsgálaton.