Őssejtterápia: a jelen gyógyászata
Várszegi Viktória
2012. augusztus 21.

A köldökzsinórvér eredetű őssejtek transzplantációjának hazai és külföldi gyakorlatáról beszélgettünk a legnagyobb Magyarországon működő őssejt- és szövetbank, a KRIO Intézet tudományos igazgatójával, Dr. Balogh Istvánnal.

Murvai Barnabás, egy két és fél éves csontvelő elégtelenségben szenvedő kisfiú volt a harmadik gyermek, akit sikeresen kezeltek privát őssejtbankban tárolt őssejtek segítségével - a transzplantációhoz szükséges mintákat mindhárom esetben a KRIO Intézet biztosította. A másik két gyermeknek milyen betegsége volt? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: Az első két transzplantáció esetében már rosszindulatú daganatos megbetegedésről volt szó, Barnabásnál viszont sikerült előbb közbelépni, amely tovább javította a teljes gyógyulás esélyeit. A kisfiúnál egy olyan leukémiát megelőző állapotot diagnosztizáltak, amelyben a kóros sejtek már gátolják a csontvelő egészséges működését, de maga a betegség még nem alakult ki. Az, hogy idejében elvégezték a transzplantációt, Dr. Nagy Kálmán professzor úr érdeme, hiszen minden bizonnyal a későbbiekben is kivitelezhető lett volna a beavatkozás, de akkor a teljes gyógyulás esélyei valamivel rosszabbak lettek volna, így viszont a lehető legszerencsésebb forgatókönyv alapján történt minden. Barnabás története IDE KATTINTVA olvasható!

A KRIO Intézetben csaknem 15 000 mintát őriznek.

A három kisgyermek vérképzőszervi megbetegedésben szenvedett, milyen további betegségek kezelésében használhatóak még a köldökzsinórvér eredetű őssejtek? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: A szervezet újjáépítésére tulajdonképpen bármilyen daganatos megbetegedés utókezelésében felhasználhatóak, de csak közvetve: például egy agresszív kemoterápiás kezelés mellékhatásaként gyakorlatilag elpusztulhat a teljes csontvelőállomány, ilyen esetekben valamilyen külső forrásból kell pótolni azt, és a tudomány mai állása szerint a köldökzsinórvér eredetű őssejtek jelentik minderre a legjobb alternatívát. A vérképzőszervi rosszindulatú, illetve az egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések (utó)kezelése mellett, az autoimmun betegedések képezik a harmadik olyan nagy betegségcsoportot, amelyben már napjainkban is eredményesen alkalmazzák az őssejtterápiát. Továbbá az olyan sejt- és szövetpusztulással járó állapotok gyógyításában is felhasználhatóak a köldökzsinórvér eredetű őssejtek, amelyek egyrészt felléphetnek a méhen belüli fejlődés alatt (pl.: szájpad-hasadék és nyúlajak), de kialakulhatnak egy a szülés közben elszenvedett trauma következtében is (pl.: oxigénhiányos állapot), vagyis a regeneratív, újjáépítő medicina terén is rengeteg már a pozitív eredmény.

Ha jól tudom, 1988-ban még úgy tartották, hogy 1:300 000 a valószínűsége annak, hogy valakinek szüksége lesz őssejt-transzplantációra az élete során, mi változott ehhez képest?– Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: A mai tudásunk alapján egy húszéves embernek 1:1666-hoz, egy hetvenévesnek pedig 1:217-hez az esélye arra, hogy élete során szüksége lesz őssejtterápiára. Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy 20-25 évvel ezelőtt még azt gondolták a szakemberek, hogy egy-két vérképzőszervi betegség kezelésében lehet csak hasznát venni a köldökzsinórvér eredetű őssejteknek…

Korábban a köldökzsinórvér eredetű őssejteket csupán a csontvelőből származó őssejtek egyik alternatívájaként tartották számon, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a köldökzsinórvér őssejtjei több szempontból is felülmúlják az utóbbiakat. Mit jelent ez pontosan? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: Nagyon egyszerű a válasz, a köldökzsinórvér őssejtjeihez könnyű hozzáférni, az őssejtek kinyerése a donor számára nem okoz semmilyen kellemetlenséget, és a beültetéskor is jóval alacsonyabb kilökődési kockázattal számolhatunk, mint a hagyományos, csontvelő eredetű őssejtek transzplantációjakor. És ezek csak a legfőbb szempontok…

A folyékony nitrogén gőzében tárolt, biológiai nulla fok alá hűtött őssejtek gyakorlatilag korlátlan ideig felhasználhatóak.

Mióta és milyen eredménnyel végeznek világszerte/Magyarországon beültetéseket? A transzplantációk során milyen arányban használnak fel csontvelő, illetve köldökzsinórvér eredetű őssejteket? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: A legelső őssejt-beültetés 1988-ban Franciaországban, egy szintén vérképzőszervi megbetegedésben szenvedő kisgyermeknél történt, azóta hozzávetőleg 25 000 köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantációt végeztek világszerte. Ezek egy része idegen eredetű - nem saját - őssejtek felhasználásával zajlott, de az utóbbi években megfigyelhetővé vált, hogy folyamatosan emelkedik a saját, vagyis az autológ beültetések száma is. Az allogén - idegen eredetű, nem saját őssejtek felhasználásával történő - transzplantációk esetében pedig radikálisan nő a testvértől származó minták aránya, többek közt ebből adódik az is, hogy Európa-szerte szaporodnak az úgynevezett családi őssejtbankok, ahol kifejezetten azzal a céllal őrzik a mintákat, hogy a testvérnél/unokatestvérnél felhasználhatóak legyenek, ha szükség lenne rájuk. További változás, úgymond trendforduló, hogy exponenciálisan emelkedik a felnőttkori köldökzsinórvér eredetű őssejt-transzplantációk száma is. Hogy a kérdés második felére is válaszoljak, jelenleg körülbelül 30 százalékban használnak köldökzsinórvér eredetű őssejteket a beültetések során, 70 százalékban pedig közvetlenül csontvelőből vagy a perifériális vérből származnak az őssejtek. Az utóbbi két variáció azonban, vagyis ha közvetlenül a csontvelőből, illetve ha a perifériális vérből nyerik ki a szükséges őssejteket, rendkívül megterhelő, sőt veszélyes is lehet a donor számára.

Magyarország mennyire van lemaradva, le van-e maradva egyáltalán a kutatások, valamint a terápiás célú felhasználás terén? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: Le vagyunk maradva, ez egyértelmű, bár nem olyan veszélyesen nagy a hátrány. Magyarországon mintegy 10 százalékos arányban használnak fel köldökzsinórvér eredetű őssejteket a beültetések során, amely semmiképp sem tekinthető nagyságrendi elmaradásnak. Azt is fontos megjegyezni, hogy ezek a beavatkozások a TB által finanszírozottak, vagyis a transzplantáció teljes költségét – amely elérheti a 25 millió forintot is – teljes egészében fedezi az állam.

Mi a jelenlegi orvosi protokoll, ha valakinek donor őssejtre van szüksége? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: Fontos változás, hogy ma már a gyógyászat egyenrangúnak tekinti a két forrást, ezért párhuzamosan kell köldökzsinórvér és csontvelő eredetű őssejteket keresni - felhasználásra nyilvánvalóan az kerül, amelyik gyorsabban rendelkezésre áll. Ebből a szempontból szintén nagy előny, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek transzplantációjához szerényebb szövetazonosság is elégséges, szemben a hagyományos csontvelő-átültetéshez szükséges szigorú egyezőséggel. Donortól származó köldökzsinórvér eredetű őssejtek sikeres beültetéséhez a 6 HLA antigén közül minimum négynek kell azonosnak lennie, természetesen az 5/6-os, illetve a 6/6-os egyezőség a legideálisabb, de már három azonos markernél is elvégezhető a beavatkozás, viszont ez utóbbi esetben dupla transzplantáció szükséges a gyógyuláshoz. Ezzel szemben egy klasszikus csontvelő-átültetés előtt nyolc, gyakran tizenkét markert vizsgálnak, és ott egyetlen HLA eltérés is komoly problémát jelent...

Testvéreknél milyen a valószínűsége a szükséges HLA azonosság meglétének? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: A transzplantáció minimális feltétele, hogy a hatból három antigén megegyezzen, négyből három testvérnél megvan, a 4/6-os HLA azonosság előfordulási aránya is majdnem 40 százalék, sőt a teljes egyezőség sem ritka, ennek mintegy 25 százalék az esélye. A családi őssejtbankok jelentősége részben ebből adódik, hiszen mint látható, a közeli hozzátartozóknál, különösen, ha testvérekről van szó, óriási a valószínűsége, hogy az adott köldökzsinórvér eredetű őssejtek megfelelőek lesznek.

Három hazai (családi) őssejtbank, köztük Magyarország legnagyobb őssejtbankja, a KRIO Intézet magukra nézve kötelező kommunikációs etikai kódexet fogadott el a közelmúltban. Mi vezetett az elhatározáshoz? – Babásmamás.hu

Dr. Balogh István: Magyarországon négy őssejtbank működik, ebből három etikusan kommunikál, egy nem. Egy érzékletes hasonlattal élve: a négyszáz méteres síkfutásnál mi négyszáz métert szeretünk futni, de vannak olyan konkurensek, akik 300 méter után akarnak célba érni… Az etikai kódex a hiteles kommunikáció melletti elköteleződésünket jelképezi, és bár a másik két aláíró féllel versenytársak vagyunk, bizonyos erkölcsi kérdésekben megegyezik a véleményünk - egyébként a kódexhez utóbb is lehetséges csatlakozni, és amennyiben a negyedik intézmény ezt nem teszi meg, annak önmagában is üzenete van.

Kapcsolódó cikkeink