A magas kockázatú HPV-fertőzés nem jelent egyet a méhnyakrákkal, de komolyan kell venni!

Önmagában az, ha a vírustipizálás során bebizonyosodik, hogy valamelyik – vagy akár több – magas kockázatú HPV-fertőzés okozza a rendellenességet, még nem jelenti azt, hogy a rákbetegség előszobájában lennénk. Igaz ugyan, hogy a HPV-fertőzés a jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, azonban a fertőzés okozta elváltozások eredményesen kezelhetőek. Tény az is, hogy a fertőzések 90 százaléka két éven belül magától eltűnik a szervezetből, továbbá az is, hogy egyes becslések szerint az emberek mintegy 80 százaléka átesik rajta élete folyamán. Ennek ellenére komolyan kell venni, senki sem bízhat a spontán gyógyulásban, hiszen az esetek 10 százalékában folyamatos fertőzöttség mutatkozik, és amennyiben mindezt magas kockázatú vírusfajta okozza, az komoly rizikót jelent a későbbi rákbetegség kialakulásában.

A kivizsgálás menete

A rendellenes kenetvizsgálati eredménynek számos oka lehet, ilyen például egy átmeneti helyi irritáció, de akár még egy apró, az analizáció során vétett hiba is előidézhet bizonyos eltéréseket, ezért mindig a kenetvétel megismétlése az első lépés. Ha a vizsgálat eredménye az ismétléskor is eltéréseket mutat, meg kell állapítani, milyen vírustörzsek okozzák a HPV-fertőzést, a további kezelést ennek függvényében határozzák meg. Ha alacsony kockázatú vírusfertőzést azonosítanak, akkor a rendszeres szűrésen kívül nincs más teendő, ellenkező esetben, vagyis, ha magas kockázatú HPV-vírust/vírusokat találnak, több lehetőség közül is választhat a kezelőorvos. Magas kockázatú vírustörzsek jelenléte esetén, kiváltképp akkor, ha a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával valamilyen kóros elváltozásra is fény derül, egy kisebb műtét (konizáció) válik szükségessé. A beavatkozás nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet, mindössze egy ék alakú bemetszést ejtenek a méhnyakon, és utána rendszerint nem marad kimutatható HPV-fertőzés a szervezetben.

A méhnyakrák kialakulása:
"A magas rizikójú (high risk) csoportba tartozó Humán Papillóma vírusok daganatos elváltozásokat képesek elindítani. Ezért a high risk HPV-fertőzéseket komolyan kell venni. A fertőződés itt is hasonló, mint a condyloma kialakulásánál. Szexuális együttlét alkalmával mikro vagy a makro nyálkahártya sérüléseken keresztül a vírus megfertőzi a bazális sejtréteget. Ezután évekig képes nyugalmi állapotban, azaz elváltozást nem okozva a sejtekben tartósan élni. Az egészséges immunrendszer képes megsemmisíteni a vírussal fertőzött sejteket, így megakadályozni a betegség kialakulását. Tartós fertőzés és gyenge immunállapot esetén viszont a vírus örökítőanyaga, DNS-e beépülhet a gazdasejt DNS-ébe. Ez a folyamat indítja el a sejtek rákos átalakulását. Ennek nincsenek látható vagy érezhető tünetei. Nőgyógyászati rákszűrésen derülhet fény az elváltozásra és annak stádiumára. A szövettani lelet, és HPV-teszt eredményétől függ a kezelési javaslat. Magas rizikójú HPV-fertőzés esetén az orvos által előírt, féléves tablettás immunerősítő kezelés ajánlott. HSIL/P3 citológiai lelet esetén a kóros szövetrészt kisműtéttel el kell távolítani." – Forrás: HPV Centrum

Méhszájseb és HPV - van közük kapcsolat?

Valójában két külön problémáról van szó, a méhszájseb és a HPV fertőzés közötti kapcsolat pusztán annyi, hogy gyakran egyidejűleg jelennek meg, pedig világosan elkülöníthető folyamatok állnak hátterükben. A méhszájseb önmagában, vagyis HPV fertőzés hiányában nem rákosodhat el, ezért (is) nagyon fontos a rendszeres rákszűrés.
Pozitív eredmény esetén, vagyis ha a fertőzés jelen van a szervezetben, haladéktalanul kezelni kell a méhszájseb okozta erős folyást. A folyás megszüntetése természetesen nem jelent egyet a HPV vírus szervezetből történő kiirtásával. A fertőzés ettől függetlenül jelen van, de rendszeres orvosi ellenőrzés mellett biztonságosan felügyelhető, és legfőképp, megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.
Hosszú ideje fennálló fertőzés következtében a méhnyak hámjában bizonyos elváltozások alakulhatnak ki, melyek nagyon hasonlítanak a méhszájsebre. Ezek az eltérések már rákmegelőző állapotot jeleznek, további kezelés szükséges. A kóros elváltozást – különösen, ha a tipizálás során magas kockázatú HPV vírust azonosítottak – konizációval távolítják el.

A szűrés életet ment!

A méhnyakrák esetében különösen igaz a mondás, hiszen a rendszeres, lehetőleg évenkénti szűrővizsgálat segítségével már nagyon korai stádiumában felfedezhető a betegség, és ilyenkor gyakorlatilag 100 százalékosan gyógyítható is - kevés ennyire eredményesen kezelhető rákfajta létezik napjainkban, éljünk a lehetőséggel!!!