KeresésFelhő, kulcsszavak
allergia  alvás  anyaméh  anyaság  anyatej  apa  asztma  baba  babaruha  babatáplálás  bébiétel  betegség  bőr  bőrápolás  bőrvédelem  családi pótlék  családtámogatás  császármetszés  csecsemő  cukorbetegség  depresszió  diéta  divat  dohányzás  Down-szindróma  D-vitamin  egészség  ekcéma  elhízás  ételallergia  étkezés  étrend  fájdalomcsillapítás  fertőzés  fogamzásgátlás  fogantatás  fogyókúra  folsav  genetika  gyed  gyermekprogram  gyermekvállalás  gyes  H1N1  hallás  hányás  hasmenés  hímivarsejt  hízás  hormon  hormonok  hozzátáplálás  ikrek  immunrendszer  influenza  játék  kalcium  köldökzsinórvér  koraszülés  koraszülött  kórház  KRIO Intézet  kutya  láz  lombikbébi  magzat  meddőség  megfázás  menstruáció  mese  mesekönyv  mesterséges megtermékenyítés  munka  munkavállalás  napozás  nátha  nőgyógyász  nyár  őssejt  őssejtbank  őssejtterápia  otthonszülés  ovuláció  pajzsmirigy  párkapcsolat  PCOS  peteérés  programajánló  programok  pszichológia  sperma  spermium  sport  stressz  szerelem  szex  szoptatás  sztármami  szülés  szüléstörténet  születés  születés hete fesztivál  szülőszoba  tanulás  táplálkozás  tápszer  tej  terhesség  termékenység  torna  trombózis  újszülött  ultrahang  utazás  vajúdás  várandósság  védőoltás  vetélés  vitamin  vitaminok 

Sokgyermekes anyák napja

Augusztus 20-án ünnepelték!

2009.08.20.
Sokgyermekes anyák napja

Kevesen tudják, hogy a két világháború között a sokgyermekes anyákat kitüntették augusztus 20-án. A kezdeményezés - igaz más indíttatásból -, a Rákosi-rendszerben folytatódott nőnapon.

 

 

Az 1925-ben elindított anyák napja nem foglalkozott a gyermekvállalási kedv szaporításával, erre egy másik, majdnem egyidős anyák napja vállalkozott. A modern ünnepeknél nem ritka, hogy ugyanaz a név alatt számos, egymástól eltérő kezdeményezés indul el. Az Ifjúsági Vöröskereszt a gyermekeken keresztül szólt az anyákhoz, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, a MANSZ pedig a sokgyermekes anyákat köszöntötte fel. A szervezet három évvel a vöröskeresztes kezdeményezés után, 1928-ban biztosságot alakított, hogy augusztus 20-án, Szent István napján ünnepséget rendezzenek a nagycsaládos anyáknak. Az ünnep a magyar anyák nemzeti ünnepe elnevezést kapta, a felhívásához és egyben a bizottsághoz pedig rögtön csatlakozott számos egyéb szervezet (Szociális Missziótársulat, Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetsége, stb.).

Az első alkalommal a Nemzeti Múzeum kertjében rendezték meg az ünnepen, ahol több mint száz anyát tüntettek ki és részesítettek pénzjutalomban. A Népjóléti Minisztérium jóvoltából a száz pengős pénzjutalmon kívül az elismert anyáknak az ezer gyermekét is felruházták. A magyar anyák nemzeti ünnepe mögé neves személyek sorakoztak fel, mint Izabella főhercegnő, aki maga is nyolc gyermekkel büszkélkedhetett.

A második évben rendezett ünnep felülmúlta az első, hagyományteremtő évet. Magánszemélyek, minisztériumok csatlakoztak a felhíváshoz, adakozásuk jóvoltából megtízszereződött az elismert anyák száma. Az ünnepségről 1929-ben sem hiányoztak a kor rangos képviselői, a fővédnöki tisztet Horthy Miklósné vállalta. A második év számos újítást hozott. A nemzeti anyák napja túllépett Budapest határain, a fővárosi rendezvénnyel párhuzamosan közel ötszáz helyen szerveztek hasonló ünnepséget. A másik újdonság, hogy gróf Széchényi Aladár magánadományt ajánlott fel az egykézéssel leginkább sújtott két vármegyében (Baranya és Somogy), vagyis annak az anyának, aki a legtöbb gyermeket neveli az egygyermekes családmodellt leginkább elfogadó vármegyékben. A jutalom nem kevesebb mint ezer pengő volt, fejenként. Amennyiben eszünkbe jut a később népszerűvé vált sláger, „Havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel”, érezhetővé válik az összeg súlya. Az egyik szerencsés, tizenkét gyermeket nevelő asszonynak maga a kormányzó felesége nyújtotta át a pénzjutalmat. A korabeli sajtó tudósítása szerint az átadás annyira megható volt, hogy „szem nem maradt szárazon”.

A hagyományos anyák napjával szemben, amely folyamatosan növelte a népszerűségét, a magyar anyák nemzeti ünnepe az erős kezdés után visszaesést mutatott. A kezdeti széles körű ünnepség az idők folyamán veszített jelentőségéből, a szervezők még az augusztus 20-ához sem ragaszkodtak. A sokgyermekes anyákon felül a rendőranyák is részesültek elismerésben. A jutalomátadás megőrizte ünnepélyes kereteit, de lebonyolításuk olykor nehézségbe ütközött. A pénzjutalomból nem részesülhetett minden egyes sokgyermekes anya. Az anyák kitüntetése, pontosabban az anyagi segítségnyújtás kérelmező levelek garmadát indította el. A kor átlag életszínvonalát szem előtt tartva érthető, hogy a szegénységben élő anyáknak mennyit jelentett a jutalom, majd a segély. Előfordult, hogy az adományban reménykedő anyák tömegesen érkeztek az ünnepségre, a helyzetet nehezítette, hogy kisgyermekeiket is magukkal vitték. Az összegyűlt tömeget rendőrségi kordonnal lehetett csak biztosítani. A kezdeményezés céljával ellentétben görbe tükröt tartott a korszak szociális ellátása elé, nem várt problémákat hozott a felszínre.

Az anyák gyermekeik számától függően arany, ezüst vagy bronz érméket kaptak. Érdekes, hogy később a náci Németországban és a kommunista Szovjetunióban hasonló szisztéma szerint jutalmazták a sokgyermekes anyákat. Hitler anyja születésnapját, míg Sztálin a nőnapot részesítette előnyben az ünnepnap kiválasztásánál.

Forrás: Ünnep

Ha tetszett a cikk, kérjük értékeld!
A cikket eddig 6 látogató értékelte, átlagosan 3.17 ponttal.
Hasonló témában még több cikket!
Berakom a kedvenc cikkeim közé!
Kapcsolódó cikkeink
Új hozzászólás

Min. 3, max. 8 karakter, csak a magyar abc betűi

Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások