Az, hogy a magasabb, testesebb kismamák nagyobb babákat szülnének nem feltétlenül igaz, a pici születési súlyát illetően leginkább örökletes tényezők – mégpedig jellemzően a mama születési súlya – az irányadóak; az anyai testmagasság és testsúly kevésbé számítanak. Az azonban tény, hogy egy filigrán alkatú, aprócska mamajelöltnek nagyobb eséllyel kell szembenéznie a téraránytalanság problémájával abban az esetben, ha a papa a kimondottan erős testalkatú, magas férfiemberek közé tartozik…

Mitől lehet túl nagy a baba?

A kezeletlen – vagy nem megfelelően kezelt - terhességi cukorbetegség az egyik leggyakoribb ok, de megfigyelték, hogy egyes magzatvédő vitaminok is extra születési súlyt produkálhatnak, különösen ha a terhesség teljes ideje alatt szedte őket a kismama. Az az elképzelés, mely szerint azok a nők, akik sokat híztak a várandósság alatt, nagyobb babát szülnének, teljesen alaptalan; mint ahogyan az is mítosz, hogy az erősebb testalkatú, magas kismamák törvényszerűen nagyobb babát hordanak a szívük alatt, mint alacsonyabb társaik.

Császár vagy hüvelyi szülés?

A döntést legkorábban a várandósság 30. hetének tájékán lehet meghozni, ugyanis előtte (28. hétig) egyforma ütemben növekednek a kisbabák, méreteik kizárólag a terhességi korral, nem pedig egyedi fejlettségükkel állnak összefüggésben. Tény viszont, hogy a fejlett vizsgálati eljárások ellenére sem mindig derül ki a szülés előtt, hogy szükség lesz-e császármetszésre. Bár a magzati koponya, illetve az anyai medence méretei jól láthatóak az ultrahangon, sokszor csak szülés közben válik el – attól függően, hogy beilleszkedik-e a fej a medence üregébe -, hogy kivitelezhető-e a hüvelyi szülés, vagy császármetszést kell végrehajtani. (Fogót manapság csak elvétve használnak a szülőcsatornában rekedt magzat kiszabadítására, ha eleve fájásgyengeséggel indul a szülés, vagy beilleszkedési problémák lépnek fel, még "időben" a császármetszés mellett döntenek.)

Megjegyzendő, hogy nagyon ritkán, az esetek mintegy 5 százalékában hajtanak végre császármetszést anyai-magzati téraránytalanság következtében. Napjainkban nem jellemzőek – gyakorlatilag eltűntek – azok a betegségek, amelyek deformálnák a medence csontjait, ezáltal elvétve kerül csak sor – téraránytalanság miatti – művi beavatkozásra.